Pécsi Nyári Színház a Káptalan Kertben

1978-ban Bagossy László igazgató és Eck Imre művészeti vezető - a Pécsi Balett alapító koreográfusa - irányításával indult el a Pécsi Nyári Színház első évada. Alkotótársuk Vidákovics Antal néptáncos, koreográfus, a későbbi Pécsi Horvát Színház alapító igazgatója. Alapvető szándékuk volt, hogy Pécs város kulturális-művészeti életét felpezsdítsék a nyári hónapok alatt és innovatív, magas művészi színvonalú előadásokkal, ill. projektekkel töltsék meg a város legkülönfélébb helyszíneit, tereit, ahol minden művészeti ág képviselői megmutatkozhattak. Így jöttek létre eleinte elsősorban nagyszabású táncelőadások, nagyoperettek a Káptalan Utcai Szabadtéri Színpadon, majd zenés és prózai előadások, kamarabalettek a Tettyei romoknál, a Barbakán várárokban és bábelőadások a Csontváry Múzeum udvarán is, de voltak kiállítások és zenés estek a belváros számos különböző pontján. Közös alkotói céljuk a művészeti ágak minél teljesebb ötvözésével egy komplex kifejezési mód létrehozása. Ez a totális színház, melyre Pécsett leginkább, sőt talán egyedülállóan a Pécsi Nyári Színház működése alatt láthattunk példát.
 
A nyolcvanas éveket követő körülbelül egy évtizednyi kényszerszünet után, 2003-ban Vidákovics Antal Pécsi Szabadtéri Játékok néven újraélesztette a Káptalan Utcai Szabadtéri Színpadot. 2012-től ismét Pécsi Nyári Színházként működött a programsorozat, melyet később Vidákovics Szláven, a Pécsi Horvát Színház új igazgatója vett szárnyai alá. 
 

A Pécsi Nyári Színház és a Káptalan Kert működtetője 2019. május 1-től a Pécsi Balett Nonprofit Kft.

 
A Pécsi Balett és a Pécsi Nyári Színház sorsa a kezdetektől összekapcsolódik, hiszen 1978-ban Bagossy László igazgató és Eck Imre művészeti vezető - a Pécsi Balett alapító koreográfusa - irányításával indult el a Pécsi Nyári Színház első évada. Alkotótársuk Vidákovics Antal néptáncos, koreográfus, a későbbi Pécsi Horvát Színház alapító igazgatója volt. A Pécsi Balett évtizedeken át minden nyáron fellépett, legtöbb esetben új bemutatóval jelentkezett a Káptalan utcában és/vagy a Tettyén a nyolcvanas évek végéig. Körülbelül egy évtizednyi kényszerszünet után, a kétezres évek elején élesztette újra és működtette sikerrel a nyári programsorozatot Vidákovics Antal Pécsi Szabadtéri Játékok néven, melyben természetesen újra megjelentek a Pécsi Balett előadásai is. Vincze Balázs, a Pécsi Balett akkori vezetője vele, majd később fiával, Vidákovics Szlávennel együttműködve valósítottak meg nagy sikerű szabadtéri előadásokat, megpróbálva továbbvinni a hagyományt, ezzel színesíteni a régió táncszínházi palettáját és a pécsi nyári estéket.
 
2019 elején, amikor a Pécsi Nyári Színház sorsa kérdésessé vált, egyértelmű volt a - 2017 óta önállóan működő - Pécsi Balett vezetése számára, hogy fel kell vállalniuk a nyári színházi programsorozat működtetésének misszióját a Káptalan Utcai Szabadtéri Színpadon. A személyes kötődés mellett a feladatban új kihívást látva döntött úgy a Pécsi Balett vezetősége, hogy működteti Pécs M. J. Város e jelentős polgári és népszínházi hagyományokkal rendelkező, egyedülálló szabadtéri rendezvénysorozatát.
A Pécsi Balett vezérelvei: a hagyománytisztelet és az innováció jegyében alakítják ki a működtetés koncepcióját. Céljuk egyrészt, hogy a jó gyakorlatokat megtartva, a pécsi és a városunkba látogató színházszerető közönség igényeit továbbra is kiszolgálva vigyék tovább a színházi hagyományokat minőségi és szórakoztató produkciókkal. Ezért Vidákovics Szláven - mint művészeti vezető - személyes közreműködésére számítva, az ő tapasztalataira támaszkodva folytatják a munkát.
Céljuk másrészt, hogy új impulzusokat és lendületet vigyenek az ország egyik legcsodálatosabb helyén található szabadtéri színházába, hogy a programkínálat színesítésével új közönségrétegek számára is megnyissák és vonzóvá tegyék a világörökségi helyszínek szomszédságában elhelyezkedő Káptalan Utcai Szabadtéri Színpadot. Az új funkciókkal kibővült, az eddiginél jóval komplexebb feladatokat igénylő ’Káptalan Kert projekt’ ötletének megvalósításában és működtetésében a Pécsi Balett együttműködő partnere a - többek között - a PEN Fesztivált és Made in Pécs Fesztivált is szervező kreatív stáb. A két helyi, alkotó szellemű műhely között számos kapcsolódási pont van, melyek közül a legfontosabb a helyszín iránt érzett felelősség és a benne rejlő lehetőségek megvalósításának vágya.
 
Pécsi Balett Nonprofit Kft. | ügyvezető: Uhrik Teodóra Kossuth- és Liszt-díjas Érdemes művész
A Káptalan Kert projekt ötletgazdája: Vincze Balázs Harangozó-, Imre Zoltán- és Seregi-díjas, a Pécsi Balett művészeti vezetője
A Pécsi Nyári Színház művészeti vezetője: Vidákovics Szláven színművész, a Pécsi Horvát Színház igazgatója
A Káptalan Kert zenei programszervezője: Gellai Gergő

 

"Harmincöt esztendeje már - 1977. július 27-én -, hogy Heléna, a szép (Csákányi Eszter), valamint Páris, a szívtipró és "almaosztó-döntnök" (Bregyán Péter) egy kötélpályára függesztett gondolán belibegett a Tettyei romok közé. Offenbach alaposan sziruptalanított Szép Heléna című operettjének frenetikus sikere (nem mindennapi előadás volt) előrevetítette a következő évben hivatalosan is megnyíló Pécsi Nyári Színház létjogosultságát. Hogy mégsem harmincöt éves az intézmény - bár anno Szeged és Gyula mellett jegyezte a szakma -, az a művészethez méltatlan történések eredménye, melyekről ma már nincs sok értelme polemizálni. Összegészében nézve tehát, meglehetősen zivatarosnak mondható évtizedekről beszélhetünk, bár az előadások emlékezete - alkotónak és nézőnek egyaránt - inkább verőfény és ragyogás.
    
A Pécsi Kulturális Rendezvények Irodájában fogant ötlet eredményeként Bagossy László igazgató és Eck Imre művészeti vezető irányításával indul be az első évad. Alapvető cél, hogy minden művészeti ág képviselői megmutatkozhassanak. A Káptalan utcai színpad a központ, Szabadtéri Táncszín néven. Természetesen ez a nagylélegzetű balettek helyszíne (Parasztkantáta, Otelló), de itt kerülnek színre a pazar kiállításúnak mondható nagyoperettek (Csárdáskirálynő, Mágnás Miska) is. Ez utóbbi esetében a rendező Bagossy felteszi a zenekart a színpad jobb oldalára, és a zenekari árkot vízzel feltöltve csillogó tavat varázsol, egyedien megvalósuló, humorban gazdag helyzeteknek teremtve lehetőséget. Itt lépnek fel a Nemzetközi Néptáncfesztiválok részvevői is. A Tettyei romok, a Barbakán várárok és bástya prózai művek, kamarabalettek, musicalek, zenés darabok helyszíne. (Álszentek összeesküvése, Székelyfonó, La Mancha lovagja, Danaidák). A Csontváry Múzeum udvarán a bábosok - a Bóbita és vendégei -, a Minaret Udvarban pedig a muzsikusok - a létező legszélesebb műfaji skálán - produkálják magukat évről évre. A Sétatéren képzőművészek monstre szabadtéri tárlatai pompáznak.  

A másik igen érdekes törekvése Ecknek, Bagossynak és a hozzájuk csatlakozó néptáncos, koreográfus Vidákovics Antalnak a művészeti ágak minél teljesebb ötvözésével egy komplex kifejezési mód létrehozása. Ez a totális színház, melyre leginkább, sőt talán egyedülállóan a Pécsi Nyári Színház működése alatt láthattunk példát. Oscar Wilde drámájából, Petrovics Emil zenéjéből és saját koreográfiájából építkezve Eck Imre rendez előadást Salome címmel, vagy ilyen Krlezˇa Szentisvánnapi búcsú című expresszionista látomása, melyben közel 150 művész (színész, zenész, táncos) dübörgi, szárnyalja, zokogja és kacagja végig a háború előtti Monarchia népeinek bacchanáliáját Bagossy rendezésében, Vidákovics koreográfiájával.

1982-ben az Anna utcai székhellyel megalakuló Pécsi Kisszínház veszi át a Pécsi Nyári Színház és a Pécsi Egyetemi Színpad üzemeltetését. Néhány nyári produkció így kimondottan a PESZ tagjaira épül. Ilyen Ivo Bednar: Svejk című darabja a cseh Pavel Hekela rendezésében, vagy Voskovec - Werich: Nehéz Barbara című zenés színjátéka. (E korszak produkcióiban Hevesi András, Kertész Attila, Kircsi László, Lakner Tamás, Papp Zoltán a zene területén; Bachman Zoltán, Bagossy Levente, Erdős János, Pinczehelyi Sándor, Tresz Zsuzsa a látványalkotásban jeleskedett legtöbb alkalommal.)

Tucatnyi esztendő múltán, a Kisszínházat megszüntetvén, a városvezetés a Ságvári Művelődési Házra ruházza annak jogait és kötelességeit. Dicső eredmény: a Pécsi Nyári Színház - csakúgy, mint a Pécsi Egyetemi Színpad - elsorvad, a Káptalan utcai játszóhely pedig hajléktalanok tanyájává válik.   
Hogy mégsem kell nélkülöznünk a semmihez sem fogható élményt, melyet a csillagos, vagy éppen viharos égbolt alatt megvalósuló művészeti produktum nyújt, az a Pécsi Horvát Színház stábjának köszönhető, melynek az Anna utcai épületben az a Vidákvics Antal az igazgatója, akinek tevékenysége a szellemi, majd a jogfolytonosságot is képviselve átível az említett három évtizeden, és aki a horvát nyelvű színjátszás művelésén túl fontosnak érzi, hogy a város művészeti életét minél szélesebb körben tudja gazdagítani. Elsőbben a színház udvarán teremt játéklehetőséget az Anna Utcai Nyári Játékok égisze alatt. 2003-tól pedig a Pécsi Szabadtéri Játékok produkcióit látogathatja a közönség, miután  Vidákovics felújíttatja a Tettyei és a Káptalan utcai játszóhelyet is.

A PSZJ vezetése továbbra is a művészeti ágak minél szélesebb felvonultatását, akár egy produkción belül kifejtett erejét, hatását tartja fontosnak. Nem kevésbé lényeges, hogy a város, a régió művészei, kultúrateremtő erői minél több megnyilvánulási lehetőséget kapjanak. Igencsak figyelemre méltó, hogy évadonként több új produkció születik a Káptalan utcai Szabadtéri Színpadon, a Tettyén és az Anna udvarban. (Az elmúlt évadok programjai, valamint a kapcsolódó írások megtalálhatók a www.pecsiszabadteri.hu című honlapon.)

A Pécsi Szabadtéri Játékok 2012-től ismét a régi nevén várja a nagyérdeműt. A Pécsi Nyári Színház a város kulturális életének - művészeti és turisztikai szempontból egyaránt - kikerülhetetlen eleme."
Juhász László (2012)